Bemutatkozás

Küldetés:

Miért is vágtam bele ebbe az egészbe? Mi is ebben a küldetés? - Teszem fel magamnak is e kérdést.

A legfontosabb, hogy  úgy tűnik  szeretném a meditációra inspirálni embertársaimat.
Ha lehet, akkor megosztani és másokkal tovább mélyíteni és gyakorolni azt amit megtapasztaltam a szeretet, a jóság, az együttérzés és az alázat teljes jelenléte mellett.  Ezzel én is gyakorlok veletek és tovább mélyíthetem meggyőződésemet, tanúságot tehetek amellett, amiben hiszek, ami oly mélyen átformált, vagy segített visszatérni magamhoz.

DE, valójában foggalmam sincs mi hajt! Nem sok alapja van, hogy másoknak tanácsot adjak, nem végeztem el semmilyen tanfolyamot, és van mit szemlélni magamon, bár teljesen "boldognak" mondhatom magam, vagy inkább olyan visszatérés, visszaolvadás féle érzés a létezésbe. Ez most nagyon misztikusnak tűnik, egyszerűbben talán, hogy bizalom a létezésel szemben, hogy minden mindig a legjobb. Ám pár dolgot most elmesélek. Pár éve egy szülinapi ajándékként csöppentem bele véletlenül ebbe az egészbe. Egy 4-6 napos csend táborban először nem tudtam mi történi, aztán a 3. napon egyszercsak ismerős lett minden, úgy ez az egész egészen kiskormból, gyerekoromból ismerős. És  belevetettem magam a meditáció, a spiritualitás, a felébredés, megszabadulás villágába.

  • De fájó szívvel láttam, hogy sok elvonuláson sok ember mondta, hogy áhh, én nem tudok meditálni, abbahagyom! Pedig az már nem semmi, ha valaki elmegy egy elvonulásra. Így hát az egyik szerelmem, hogy mindenkihez eltuttatni és megismertetni, MEGSZERETETTNI  a meditációt, vagy a tévhitére ébreszteni, miszerint nem tud meditálni.
  • Ez az az állapot, forma amikor igazán otthonosan mozgok a világban, magammal kint és bent harmóniában. Persze igaz az is, hogy ugyan úgy történik velem is sokféle dolog, esetenkéánt még a bosszankodás is megjelenik, de egyre kevesebb erőfeszítés és egyre rövidebb az ideje ezeknek, és máskor meg csak marad az üdv. Úgy ilyenkor olyan jóságos, szép minden, és persze nagyon szerethető a helyzetektől, annak milyensége és minőségétől függetlenül legyen az rossz vagy jónak értelmezve. Valaminek a jósága, kegyelme árad rám. Így arra gondoltam, ha ezt akarom tanulni és még jól is érzem magam benne, akkor adott a lehetőség, hogy  csináljam is, így ez a 2 oka, hogy jó ég tudja mibe, de ezennel belevágok mindenféle varázslat nélkül! És köszönöm az ismerősök  biztatását is.
  • Megtapasztaltam valamit, ami nem tudom micsoda, de én csak a puszta létezés örömének hívom. Azt sem tudom hogyan lehetne ezt másnak is átdni, de szeretném. Nem akarok téríteni, másra erőltetni semmit sem.
  • Azt vettem észre, ha abba hagyom ezt a valamit, amit én meditációnak hívok, egyféle puszta jelenlétnek, akkor újra elkezdek egyre nagyobb és nagyobb fordulatot venni egészen addig amíg bírok. Igen, korábban munkamániás voltam, ha lehet ezt mondani, de én csak úgy értem, hogy annyira a jövőbe belegondolt elképzeléseket hajtottam és láttam a jelen szépsége helyett, hogy szinte nem is voltam itt. Ezt sem szeretném újra, mert hát ami igaz, az igaz, a környezetem talán sokat szenvedett ettől, hiszen nem csak magamat, de mindenki mást is felpörgettem legalább annyira mint magamat, ami már nem elviselhető.
  • Sokat szeretnék még megismerni a mély ősi tradíciókból, egyféle rendszerező, kutató emberke vagyok. Ha más nem, szeretem a külömböző meditaciós formákat gyakorolni és a gyakorlatban a külömböző hatásait megtapasztalni, elmélyíteni. Valahogyan nekem úgy tűnik, hogy minden meditációs forma és tradíció  összefügg mindennel és ezek valahogyan embertől függően (merthát szerintem mindenkinek megvan a maga kedvenc meditációs formáj, márha volt olyan szerencsés, hogy találkozott vele) kiegészítik egymást. Persze ez lehet elme is, de minden esetre (amíg az elmén belüli terülteken mozgunk) izgalas kutató téma lett számonra, és ugyanezt vélem felfedezni az önmagunk keresésében is.
  • Így ezennel a minden tradíció vezetőjétől elnézést kérek, de eme dolog lehet korlátom, de nem szeretnék elköteleződni most egyetlen tradícióhoz sem, de szeretnék a legmélységesebb tanítvány lenni ha egyáltalán lehet ilyet mondani, mert értelme ebben a formában nincs.
petorobert

Pető Róbert vagyok. Lett pár mondásom, ami élet szemléletemmé formálódott az évek alatt, vagy úgy is mondhatnánk sajátos szutráim lettek.

- Az elvárás elválaszt.
- Az összehasonlítás elkülönít.
- Az ellenállás beszűkít.
- Az "akarás" fogságba ejt.
- Véleményem vakká tesz.

Bármi megtörténhet és annak az ellenkezője is. Jó hír, hogy Bármikor.
Kevésbé szeretett mondásom:
(Amíg nem keveredünk ki magunkból) Egy állandó dolog van: a változás, ami folyamatos.


Iskoláimat a szakmunkástól a magyar-kémia tanárig nem sorolnám fel, de úgy tűnik az ellentét párok, a jelenségek többoldalú megélése, megtekintése  mindig életem részei voltak, talán nem véletlenül. Vagy tényleg működik a csillagászat (bár ezzel nem foglalkozom) és halaknak tűnök.

A spiritualitás kb. 3 éve zuhant (szülinapomon 2015 elején) rám, amely azonnal ismerős volt gyermek koromból, így úgy tűnik immár innen, mintha csak egy nagyobb szünetet “ tartottam” volna.  Legyen az nyitott vagy csukott szemű meditáció visszaemlékezve ezekre az évekre. Gondolatom szerint a meditatív állapot az élet normális része! A meditációban lenni egy létállapot, fontos mint az alvás!

Célom, hogy a meditatív vagy a mély spirituális állapotot bevigyük a mindennapokba, és ne kelljen kirohanni embertársaink és a hétköznapok közül egy teljesebb állapothoz.

Nem köteleződtem el egyetlen irányzat mellett sem, úgymondva nem zárok ki semmit, így több meditációs hagyományt gyakorlok napi szinten több órányit rendszeresen. A meditációk közötti időt pedig annak további gyakorlására használom ahol csak lehet.

Életemben és a meditációban is a hangsúlyt a tapasztalatra helyezem elsősorban, bár érdekelnek a különböző tradíciók hagyományai is, elsősorban a meditációs és tudományos vonatkozásukban.

Meditálok a Himalaja Joga tradíciója,  Szvámi Ráma tanításai alapján is, amellyel kapcsolatban Rishikeshben  (India) egy hosszabb elvonuláson vettem részt, ahol részletes képzésbe csöppentem bele ennek alapjait tekintve. Itt kaptam a mantra beavatásomat is.

Rishikesh-i ashramban elmélyült bennem a jóga meditatív mélyebb hagyománya, a Himalájában töltött további magányos napok pedig megmutatták ennek mélyebb értelmét, valami más létezésnek is. Itt került mélyebb megértésre a jóga Ászanák és Csakrák szerepe is a meditációban és az énkeresésben. (Köszönöm az utat Jadzsva)

Rendszeresen meditálok a The- inn gu burmai módszerrel, amelyet egy burmai  szerzetestől tanultam, mely egy mélylégzéses meditációs módszer. Ezúttal is köszönöm Pyi.

A magyarországi eredeti fény temploma koreai  zen budhista rendben találkoztam az énkeresés további formáival és megkaptam a Gong Dó nevet. Valamiért nagyon találó lett. 🙂  Chong An Sunim, Köszönöm.

Második egyszemélyes indiai kalandos utazásom során mély hatást tett rám Papaji “mestere”, Bhagaván Sír Ramana Maharsi dél indiai ashramában eltöltött 1 hónapos magányos elvonulásom. Itt mélyült el a Ki vagyok én? keresés iránti tűz.  Ezen itthoni folytatásában sok köszönettel tartozok Prakash- nak, és az intenzív elvonulásainak, akit egyben egyik főbb mesteremnek is tekintek.

“Pető Robi a szellemi Úton járva osztja meg tapasztalatait. A Samadhi Szellemi Akadémia résztvevőjeként elszántan és eredményesen dolgozik magán, és ezen a biztos alapon áll a tanítói, segítői munkája. Ajánlom szeretettel.”-  PrAkash Vörös Ákos

Aurobindo és az Aurowille spirituális megközelítései szintén tágítottak látásmódomon indiai utazásom során.

A kundalíni és egyéb jóga irényzatok szolíd rajongása mellett a transz, traszcendens világ és az emelkedett állapotok foglalkoztatnak, amely beépül a meditációs “kultúrámba”, ha lehet ilyet mondani. Véleményem szerint is a transz az emberi  létezés egyik csúcsa, nem véletlen minden ősi kultúrában, így a zene, hangok, éneklés vagy mantrázás szintén fontos része az egyes meditációknak, életemnek és a meditatív állapotok egyes formáinak.

Jelenleg tovább tanulom és tanulmányozom a meditatív hagyományokat használó egyéb módszereket.

Kutatom a meditatív hagyományok közötti “ kapcsolatot”, amely gondolatom szerint személyre szabható, ebből eredően izgat a meditáció személyre szabhatósága, amelyet alkalmazva úgymond sikeres próbálkozásaim is vannak már :). “Meditálni mindenki tud, csak meg kell találja jelenlegi állapotához megfelelő formát, én csak segítek ezt előhozni.”

Antropozofián belül foglalkozom Rudolf Steiner meditációs módszereivel, azon tanítások gyakorlatba ültetésével, mélyebb tanulmányozásával.

2017 szeptember elején fejeztem be A Csodák Tanítása  (Helen Schucman) kurzus 1 éves lecke és tanítói kurzusát. Erre általában csak csoportosan képesek az emberek (állítólag).  Szerintem csak meditáció és  elköteleződés kérdése az elmélyülés a napi tanításokban, így ebből tanultak és a megélt tapasztalatok is részét képzik a meditációs szemléletemnek és az életemnek is immár. A találkozást Sebők Zsoltnak a zarándoklatán és Sarkadi Krisztának köszönhetem.

Éves szinten 1-2 hónapot töltök különböző tradíciók meditatív elvonulásain amit köszönöm a Mindenségnek hogy megtehetem.

2017 végén elkezdtem Intuitív Meditációs Est-eket tartani, hogy magammal vihessem az ide ellátogató meditálni vágyó társakat. Köszönöm a biztatásokat és a részvételeket. Jól eső érzés, hogy sokatokat sikerült inspirálni erre az útra.

Az egyik legfrissebb ( 2017 nyara)  különös megéléseimet a Rinzai zen tradíció elvonulásán éltem meg, amelyben ezennel is köszönöm a mesternek,  Jeff szavakkal nem kifejezhető “vezetését és biztatását”.

Nagyon örülük, hogy 2018. május elején találkozhattam Mira Gangával, aki szintén nagy hatást tett rám, mint az Advaita más nagyjainak könyvei is.  Közvetlensége, szeretete és humora szinte hihetetlen volt ebben a világban. Mélységes hatása kitörölhetetlen elmémből, alázatot, ürességet és rendkívül tiszta irányt és megerősítést mutatott számomra. Gyorsan és egyszerűen kizárod számonra a tévutakat.

Sayala Anuttara, de csodálatos lény. Kristálytisztasága, és tömör tiszta és egyszerű iránymutatásai örökre átformáltak. Megértettem, hogy szavaknak igazából mennyire nincs jelentőssége, amin van még bőven mit elmélyítenem, hiszen a lélek kiadása, kimutatása szavak nélkül sokszor nem, vagy nehezen megy számomra. Burmai szerzetesként elhozta nekünk ezt a tiszta és mélységes meditációit Buddhának, amelyet a világban innen tekintve szinte csak szeleteket emelnek ki eredeti Buddha tanításaiból. Csodálattal tekintek rá és be kell ismernem azt, hogy nagyon elfogult vagyok. Légy egyszerű szemlélete kitisztít minden emberi játszmát. A szeretet tanításában nem találtam hozzá foghatót, azt is mondhatnám, hogy nála mélyült el igazán a feltétel nélküli szerető kedvességem. Nagyon köszönöm neki, egy csoda ebben a nyugati világban.

Végül de nem utolsó sorban nem szűnő tisztelettel köszönök mindent spirituális nevén Mani-nak, régi (főiskoláról származó barátság) kedves indiában, Arulácsalánál élő csodálatos lénynek, akihez a "spirituális market", biznisz közepette mindig bizalommal fordulhatok a "helyes" irányban maradásom ügyében.

Köszönöm a családomnak eme intenzív élet szakaszomhoz a támogatást, megértést vagy elfogadást.

És az elfogadó “kollégáknak.”


Miben tudhatok segíteni?

Sokoldalú tapasztalataimat egyesítve én nem egy tradíciót, hanem a meditáció hozzád közel álló mélységeit próbálom megmutatni, pontosabban csak felhozni azt, ami egyébként is ott van már benned, én csak egy véletlen “vagyok” az életedben. A tudatosság, mindfulness és a meditáció és az önismeret  mai világunk elkerülhetetlen eleme, a meditatív hagyományok  praktikus mellékterméke. Egyes divatos irányzatok szerint a siker kulcsa. Bízom, hogy nemsokára olyan lesz ez, mint amikor lemész futni a pályára. Ugye fura lett volna 100 éve ha nagyanyádat futni látni egy szülés után annak idején? Na ez manapság pont ilyen. Fontosnak tartom, hogy ne a boldogságért, hanem boldogságból cselekedjünk! Ezen emelkedett meditatív állapotokat lényegesnek tartom a mindennapokba integrálni, ne csak a meditáció alatt történjenek meg azok a valamik. Érezd, hogy belőled áramlik valami az én teszem érzése nélkül.

Ezt zseniálisan ötvözte/ rendszerezte Ken Wilber integrál szemlélete, ki nagy utat mutatók közé tartozik nálam.

A hosszú  vipassana  (Goenka és más “vipassana” irányzatok) meditációs elvonulási tapasztalataim szintén azt erősítették meg, hogy egy egyszerű hétköznapi praktikus eszközként is használhatjuk a meditációt. Úgymond önmagunk urai lehetünk egy eszköz segítségével, kikeveredve elménk és gondolatfolyamunk fogságából.

Nem sorolnám fel az összes meditatív tradíciót, amelyben elmélyedtem (csikunk, szufi, egyéb buddhista és hindu irányzatok, tisztább keresztény megélések).

Az utóbbi időkben elkezdtem ezekhez hozzá tanulni/ olvasni, amiben jó felfedezni a korábban megélt tapasztalatokat. Hálás vagyok pár nagyszerű könyvnek, tanítók, mesterek sorának akik mind hozzájárultak jelen dolgaimhoz: Ganga, és mások akik a posztokból jól ismerősek: Mooji, Tolle, Advaita más tanítói, Rupert Spira, Adyashanti,  Hawkings… Chinmoy és követője Gunagriha szeretete.

Csak annyi, hogy keress bátran, nyitott vagyon új tradíciók megismerésére, és azok meditatív megmutatására is, vallástól és hitrendszertől függetlenül. Szívesen kipróbálok új meditációs hagyományokat/ tradíciókat és szívesen gyakorlok együtt tradíciótól függetlenül. A közös energia…

Gondolatom szerint minden egy hitrendszer része, ne ragadj le egyiknél sem, csak használd segítőidnek, amíg az támogat téged, aztán engedj el mindent, ne ragaszkodj semmihez és persze ne is utasítsd el. “Hitrendszerem” szerint vegyük észre mit akar az mutatni nekünk!

Végül pár érdeklődésem még: amiben még nem mélyedtem  el de hív: indián meditatív kultúra, az ausztrál bennszülöttek világa, polinéz szigetek felszabadult világa...

A fentieken kívül egy bizonyos szinten legfőbb tanítóim még, ha lehet ilyet mondani a jelen, múlt és jövő tekintetében.

  • Jézus Krisztus számomra megmutatta a múlt elengedését.
  • Krishna az élet és a jelen szeretetét szimbolizálja nekem.
  • Buddha a jövő rabságától segít a jelen boldogságába hozni egyszerű praktikákkal.

Namaste.